Melyik a legjobb adózási mód egyéni vállalkozónak?

Nincs univerzális válasz — a tevékenységtől, a költségszerkezettől és a vevőktől függ. Alacsony igazolt költségű szolgáltatónak az átalányadózás gyakran a legjobb kiindulópont. Magas, igazolható költségeknél a vállalkozói SZJA lehet kedvezőbb. A KATA ma csak nagyon szűk körben — magánszemélyeknek számlázó vállalkozóknak — működik.

Mennyi az átalányadózás adómentes része 2026-ban?

Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér feléig terjedő része szja-mentes. 2026-ban ez 1 936 800 Ft éves jövedelemig jelent szja-mentességet. A költséghányad általános mértéke 2026-tól 45%, bizonyos tevékenységeknél 80%, kiskereskedelemnél 90%.

Számlázhatok cégeknek KATA-sként?

Alapvetően nem. A 2022 szeptemberétől hatályos KATA szerint a kisadózó egyéni vállalkozó lényegében csak magánszemélyeknek számlázhat; céges (adóalany) megrendelő felé a konstrukció nem működik a korábbi módon. Ha cégeknek dolgozol, az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA — vagy egy Kft. — a reális út.

Mi történik, ha túllépem az átalányadózás bevételi határát?

Ha a bevételed meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (2026: 38 736 000 Ft, kiskereskedelemnél az ötvenszeresét), kiesel az átalányadózásból, és vállalkozói SZJA szerint kell adóznod. Ez gyakran az a pont, ahol érdemes a Kft.-t is megvizsgálni, mert a társasági adó és az osztalék tervezhetőbb keretet ad.

Az egyéni vállalkozás vagy a Kft. adózik kedvezőbben?

Kisebb, alacsony költségű szolgáltatásnál az átalányadózó egyéni vállalkozás gyakran egyszerűbb és olcsóbb. Magasabb nyereségnél a Kft. 9%-os társasági adója, a választható KIVA, valamint a bérkivét és osztalék kombinálhatósága tervezhetőbb és sokszor kedvezőbb. A Kft. emellett korlátolt felelősséget is ad — ezt az EV egyik adózási mód sem pótolja.

Egyéni vállalkozás adózása 2026 — átalány, SZJA, KATA

Gyors válasz

Egyéni vállalkozóként három fő adózási mód közül választhatsz: átalányadózás (a legtöbb induló szolgáltatónak), vállalkozói SZJA (magas igazolt költségnél) és KATA (ma már csak magánszemélyeknek számlázó vállalkozóknak). Mindháromnak van mennyezete — bevételi határ, vevői korlát vagy emelkedő tényleges kulcs. Amint ezekbe beleütközöl, a Kft. ad tágabb, tervezhetőbb keretet.

Átalányadózás

A legnépszerűbb induló mód. Nem tételesen igazolod a költségeket, hanem a bevételből egy törvényben rögzített költséghányadot vonsz le, és a maradék a jövedelem. 2026-tól a költséghányad általános mértéke 45%, bizonyos tevékenységeknél 80%, kiskereskedelemnél 90%.

Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér feléig terjedő része szja-mentes — 2026-ban 1 936 800 Ft éves jövedelemig. Az e feletti jövedelmet 15% szja, valamint TB-járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) terheli. Az átalányadózás bevételi határa az éves minimálbér tízszerese — 2026-ban 38 736 000 Ft (kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszerese).

Vállalkozói SZJA (tételes költségelszámolás)

Itt tételesen, számlákkal igazolod a költségeidet, és a bevétel mínusz költség adja a vállalkozói adóalapot. Ezt 9% vállalkozói személyi jövedelemadó terheli, majd a vállalkozói osztalékalap után további 15% szja és szociális hozzájárulási adó merül fel. Akkor éri meg, ha tényleg magas, igazolható költségeid vannak (eszköz, alvállalkozó, anyag), amelyek mellett az átalány 45%-os hányada kevés lenne. Cserébe több adminisztráció és jellemzően könyvelő kell.

KATA

A 2022 szeptemberétől hatályos KATA jóval szűkebb, mint a régi. Kizárólag egyéni vállalkozó választhatja, és lényegében csak magánszemélyeknek számlázhat — cégeknek nem. A tételes adó havi 50 000 Ft (magasabb társadalombiztosítási ellátásért választható 75 000 Ft), a bevételi plafon évi 18 millió Ft, az e feletti részre 40% különadó vonatkozik. 2026-tól az alanyi áfamentesség határa 20 millió Ft, így a 18 milliós KATA-keret végig az áfamentes körben marad.

Ez sok korábbi KATA-s vállalkozónak már nem járható út — ha B2B ügyfeleknek dolgozol, az átalányadózás, a vállalkozói SZJA vagy egy Kft. a reális választás.

A három mód egy táblában

Szempont	Átalányadózás	Vállalkozói SZJA	KATA
Kinek való	A legtöbb induló szolgáltatónak, alacsony igazolt költséggel.	Akinek magas, igazolható költségei vannak.	Csak egyéni vállalkozónak, aki lényegében magánszemélyeknek számláz.
Adóalap	Bevétel mínusz igazolás nélküli költséghányad (általában 45%).	Tételesen igazolt bevétel mínusz költség (vállalkozói adóalap).	Nincs külön számítás — tételes havi adó.
Fő adóteher	15% szja a jövedelemre + TB 18,5% + szocho 13%.	9% vállalkozói szja + a vállalkozói osztalékalap után 15% szja és szocho.	50 000 Ft / hó tételes adó (magasabb ellátásért 75 000 Ft).
Bevételi határ	Éves minimálbér tízszerese — 2026: 38 736 000 Ft (kiskeresk. ötvenszerese).	Nincs külön értékhatár.	18 000 000 Ft / év; felette 40% különadó.
Cégnek számlázhat?	Igen.	Igen.	Lényegében nem — alapvetően csak magánszemélynek.

A számok a 2026-os, havi 322 800 Ft-os minimálbérhez igazodnak. A konkrét adóteher a tevékenységtől, a költségszerkezettől, a főállás/mellékállás besorolástól és a bevételtől függ — a pontos számításhoz a NAV tájékoztatói az irányadók.

Hol érnek véget az EV keretei?

Mindhárom mód jól működik egy ponton belül. A korlátok akkor jelennek meg, amikor a vállalkozás nő:

a KATA nem engedi a céges számlázást, és 18 millió Ft-nál megáll,
az átalányadózás bevételi határba ütközik, és a tényleges kulcs a jövedelem növekedésével emelkedik,
egyik EV-mód sem ad korlátolt felelősséget, és egyik sem kezel társat vagy befektetőt.

A Kft. itt lép be: 9% társasági adó, feltételekkel KIVA, a bérkivét és az osztalék kombinálható, a tulajdon üzletrészekben rendezhető, a magánvagyon pedig elválik a cégétől. A forma megválasztása ilyenkor már nem adótrükk, hanem szerkezeti döntés. A tárgyilagos összevetést lásd: Kft. vs egyéni vállalkozás.