Teljesen törzstőke nélkül nem lehet Kft.-t alapítani — a 3 millió forint a Ptk. szerint kötelező minimum. De a 3 millió forint nem befagyasztott készpénz: a cég saját tőkéje, amit a bejegyzés után a működésére használhat. Hogy ne kelljen az egészet készpénzben lekötnöd, három jogszerű utad van: halasztott befizetés, apport, vagy a befizetett összeg azonnali, céges felhasználása.
Van-e törzstőke nélküli Kft.?
Röviden: nincs. A Ptk. 3:161 §-a szerint a Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 000 000 Ft-nál. Aki „törzstőke nélküli Kft.-t” keres, jellemzően nem a tőke teljes elhagyására gondol, hanem arra, hogy ne kelljen 3 millió forintot készpénzben, érintetlenül lekötnie. Ez a kérdés viszont valós — és van rá több jogszerű megoldás.
A törzstőke nem befagyasztott készpénz
A 3 millió forint törzstőke nem olyan pénz, amit egy fiókban vagy a pénztárban kell tartanod. A törzstőke a cég saját tőkéje, amit a bejegyzés után a társaság a működésére fordíthat: árukészletre, bérre, eszközre, marketingre.
A szerepe a hitelezővédelem: ez az a vagyon, amellyel a társaság a piaci forgalomban helyt áll. A korlátolt felelősség lényege éppen ez — a tag főszabály szerint a törzsbetétje szolgáltatásáig kockáztat, a cég pedig a saját vagyonával felel. De ettől a vagyontól nem kell érintetlenül parkolnia.
A törzstőke nem költség és nem befagyasztott készpénz. A cég saját pénze — a bejegyzés után dolgozhat.
Három mód, hogy ne köss le 3 millió forintot
| Szempont | Megoldás | Hogyan működik | Mire figyelj |
|---|---|---|---|
| Halasztott pénzbeli befizetés | A pénzbeli hozzájárulást később fizeted be. | A társasági szerződésben vállalt határidőig rendezed — nem kell az egészet az alapításkor letenni. | Amíg nincs teljesen befizetve, a társaság nem fizet osztalékot, és a tag a be nem fizetett összeg erejéig felel a tartozásokért (Ptk. 3:162). |
| Apport (nem pénzbeli hozzájárulás) | A hozzájárulás nem pénz, hanem vagyontárgy. | Eszköz, gépjármű, szellemi alkotás vagy követelés is lehet törzsbetét, független értékeléssel. | Az apport értékét reálisan kell megállapítani; a túlértékelésért a tag és bizonyos esetben az értékelő is felel. |
| Azonnali, jogszerű felhasználás | Befizeted, majd a cég elkölti. | A bejegyzés után a társaság a törzstőkét valós céljaira használja: árukészlet, bér, eszköz, marketing. | A pénz a cég vagyona — céges célra megy, nem a magánkasszádba; a kivét megfelelő jogcímet és könyvelést igényel. |
Mindhárom út jogszerű. A választás a helyzeteden múlik: van-e értékkel bíró vagyontárgyad (apport), most van-e a pénz a kezedben (halasztott befizetés), vagy azonnal forgatnád-e (felhasználás). A részletes költségképet a Kft. alapítás költségei oldalon bontjuk ki.
A házipénztáras tévhit
Gyakori megoldás, hogy a tag a törzstőkét a cég házipénztárába fizeti be. Ez jogszerű, ha valódi befizetésről van szó: a magánvagyonodból a cég vagyonába kerülő pénzről. Ilyenkor nem kell banki igazolás, az ügyvezető nyilatkozik a tőke rendelkezésre állásáról.
Amit viszont nem lehet:
- a törzstőkét valós befizetés nélkül, csak papíron szerepeltetni,
- a cég saját, már meglévő pénzéből „előállítani” a törzstőkét — a társaság vagyonának önmagával történő mozgatása nem hozzájárulás,
- a befizetett pénzt jogcím és könyvelés nélkül a magánkasszádba visszavenni — a be nem fizetett vagy szabálytalanul kivett rész a tag tartozása a társaság felé.
Az ügyvezető a tőke rendelkezésre állásáról tett nyilatkozatáért felel — ezért érdemes a befizetést rendben, dokumentáltan intézni.
Ha tényleg nincs induló tőke
Ha egyáltalán nincs induló vagyonod — sem pénz, sem apportképes eszköz —, akkor érdemes átgondolni, hogy a Kft. a megfelelő forma-e most. A betéti társaságnak (Bt.) és az egyéni vállalkozásnak nincs kötelező minimum törzstőkéje. Cserébe viszont nem adnak olyan korlátolt felelősséget, mint a Kft.
A legtöbb esetben nem a tőke teljes hiánya az igazi helyzet, hanem a készpénz időzítése — és arra a halasztott befizetés vagy az apport jobb válasz, mint lemondani a társas formáról. A formák tárgyilagos összevetése: Kft. vs egyéni vállalkozás.
Források
Szakmai lektor: Dr. Tallár Ákos ügyvéd (Tallár Ügyvédi Iroda, MÜK 5203)